A sz�j test�nk egyik leg�rz�kenyebb �s legsokoldal�bb r�sze. Haszn�lhatjuk a szerelemben mindk�t ajkunk �s a nyelv�nk, tudunk vele cs�kolni, nyalogatni, sz�vogatni, r�gcs�lni. A cs�k maga is m�v�szet, melynek hatalm�t a K�ma Sz�tra is elismeri, r�szletesen le�rja a cs�kok fajt�it, �s azt, mikor melyik a hely�nval�. Intenzit�s�t�l f�ggetlen�l a sz�jra adott cs�k h�rom �rz�k�nkre is hat: a tapint�sra, az �zlel�sre �s a szagl�sra, s mindh�rom er�s �rzelmi v�laszt v�lthat ki. A cs�k a fut� puszit�l a me�ly, nedves cs�kig minden lehet, amelyben a behatol�s ritmusa a szeretkez�shez m�rhet�. A K�ma Sz�tra tal�n �ppen az�rt foglalkozik a cs�kkal olyan r�szletesen, mert gyakran nem ford�tanak kell� figyelmet r�. Hajl� cs�k A K�ma Sz�tra szerint hajl� cs�kr�l akkor besz�l�nk, ha „a k�t szerelmes feje egym�s fel� hajlik, �s ebben az �ll�sban t�rt�nik a cs�k.” Ez az egyik legterm�szetesebb m�d, amellyel megcs�kolhatjuk kedves�nk. Enyh�n f�lrebiccentj�k fej�nket, hogy sz�junk teljesen �ssze�rjen �s nyelv�nk m�lyen behatolhasson. Szenved�ly�nk kimutat�s�nak remek m�dja el�j�t�k sor�n, szeretkez�s k�zben pedig tov�bb fokozza az izgalmakat. Elfordul� cs�k „Mikor a szeret�k egyike elford�tja a m�sik arc�t, kez�vel az �ll�t fogja, s �gy cs�kolja meg, ezt ’elfordul� cs�k’-nak nevezz�k” – mondja a K�ma Sz�tra. Ez a fajta cs�k gyeng�ds�get �s finoms�got sugall. Remek m�dja az el�j�t�k megkezd�s�nek, de olyankor is kellemes, ha egym�ssal szemben �llva vagy �lve lassan, finoman szeretkez�nk. Egyenes cs�k A K�ma Sz�tra �gy nevezi azt a cs�kot, amikor ’a szeret�k ajkai egyenesen �s k�zvetlen�l �rintkeznek’”. Ilyenkor, amikor a szeret�k alig biccentik oldalra a fej�ket, a nyelves cs�k nem szerencs�s. Ez�rt az egyenes cs�k nem is a vad szenved�ly kifejez�se, hanem a v�gy kezdeti st�dium�ban a szeretet megnyilv�nul�sa. Ez a fajta cs�k, amelyet szeret�k kapcsolatuk kezdet�n, az ismerked�s st�dium�ban v�ltanak. Szor�t� cs�k Ennek k�t v�ltozata is van. Az els�, amikor ’az egyik szerelmes a sz�j�t er�sen a m�sik als� ajk�hoz szor�tja’. A m�sodik az ’er�sen szor�t� cs�k’, melyn�l a szeret� ’k�t ujja k�z� fogja a m�siknak als� ajk�t, �s miut�n azt nyelv�vel meg�rintette, sz�j�t rendk�v�l er�sen r�nyomja’. Ez m�r-m�r nem is cs�k, hanem az erotikus el�j�t�k maga. Fels�ajak-cs�k V�tszj�jana szerint azt nevezz�k �gy, ’ha a d�rdi megcs�kolja a n� fels� ajk�t, mialatt emez az � ajk�t cs�kolja’. V�tszj�jana le�r�sa szerint a n� csak viszonozza a f�rfi cs�kj�t, a f�rfi� a kezdem�nyez�s, �s n�v is erre utal. K�s�bb, a cs�k taglal�s�n�l azonban tiszt�zza, hogy a n� ugyan�gy kezdem�nyezhet. Ez az alapelva szerelem minden mozzanat�ra igaz; a n�k se f�ljenek megtenni az els� l�p�st. �sszeszor�t� cs�k „Mikor az egyik a m�siknak mindk�t ajk�t a saj�t ajka k�z� veszi, ennek a neve ’�sszeszor�t� cs�k’. De a cs�k e nem�t csak a bajusztalan f�rfit�l t�ri. Ha ilyen cs�k alkalm�val a szeret�k egyike nyelv�vel meg�rinti a m�sik fog�t, nyelv�t �s �ny�t, ezt ’nyelvcsat�’-nak h�vjuk.” A K�ma Sz�tra az angolsz�sz orsz�gokban „francia” cs�kk�nt ismert technik�t �rja le �gy, �s a szerz� egy�rtelm�v� teszi, hogy a n� ugyan�gy kezdem�nyezheti, mint a f�rfi. V�gygerjeszt� cs�k Mint a n�v is mutatja, ez az a cs�k, amellyel az asszony f�lkeltheti alv� partner�t, ha szerelmes kedv�ben van. „Mikor a n� alv� szeret�j�nek arc�t n�zi �s megcs�kolja, hogy tudt�ra adja sz�nd�k�t vagy v�gy�t, ezt ’v�gygerjeszt� cs�k’-nak nevezz�k.” A fenti le�r�sb�l �s az elterel� cs�k le�r�s�b�l kider�l, hogy V�tszj�jana term�szetesnek tartotta, ha a n� kezdem�nyez. Csaknem k�tezer �vvel k�s�bb m�gis sok f�rfi nehezen fogadja el, hogy egy n� �tvegye a kezdem�nyez�st. Pedig cs�b�t� cs�kra �bredni igen kellemes, �s felkeltheti a f�rfi v�gy�t, f�leg reggel. Hogy olyankor is bev�lik-e, ha a f�rfit szeretkez�s ut�n elnyomja az �lom, az m�s k�rd�s. Az �breszt� cs�k A v�gygerjeszt� cs�knak ezzel a v�ltozat�val a f�rfi �breszti kedves�t. „Mikor a f�rfi k�s�n �r haza, megcs�kolja az �gyon szunnyad� kedves�t, hogy ezzel tudt�ra adja v�gyakoz�s�t, ezt ’�breszt� cs�k’-nak h�vj�k. Hasonl� esetben a n� alv�st sz�nlelhet szerelmese �rkez�sekor, hogy ily m�don megismerje sz�nd�k�t �s ki�rdemelje becs�l�s�t.”